Ön-és társmentés

Gondolhatjátok, mennyire várjuk az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő Ön-és társmentés tanfolyamunkat. Ez az a program, melynek keretén belül a „szakavatott” kajakos társaknak meg tudjuk mutatni és tovább adni felkészültségünket, tudásunkat, rátermettségünket. A két oktató végre kibontakozhat és sok évnyi, évtizednyi tapasztalatát oszthatja meg a műértő 🙂 közönséggel. Idén tavasszal meglehetősen bizonytalan kilátásoknak néztünk elébe, hogy egyáltalán megtartható lesz-e a tanfolyam, hónapokon át kétséges volt, hogy a szokásos időben – június közepén – összejöhet-e a társaság? Így a szokásos izgalmon túl még feszültebb várakozás előzte meg.

Szerencsére a június elhozta magával a nyarat, és a szabadságot is. A hatósági előírások lazulni látszottak, így belevághattunk lázas előkészítő munkánkba. Tudnotok kell, hogy az idei tanfolyamra új tengeri kajakok beszerzését is előirányoztuk, kedvenceinkből megrendeltünk jó pár darabot és debütálásukat a kajakos workshopra időzítettük. A határok lezárása, az utazási tilalom azonban a vadonatúj hajóink behozatalát is megnehezítette. Sok egyeztetést követően, a tanfolyam előtti napon sikerült kiutaznunk Németországba. Partnereink nagy szeretettel és raktáraikban félretett hajó-óriásokkal fogadtak bennünket. A raktárak amúgy majdnem üresek voltak, mert a bezártságot követően hatalmas kajak, kenu és sup felvásárlási láz tört ki. Egyik partnerünk arról számolt be, hogy 2 hónap alatt annyi vízi járgányt adott el, mint tavaly egész évben. Itthon ezt a tendenciát nem láthatjuk, mert ugyan igény lenne rá, de keret nincsen 🙂

Seabird Victory, Seabird HV, Boreal P300 modellek hajóparkunk ékes darabjai lettek. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy több féle és magasan pozicionált márkájú tengeri kajakokat bocsátunk rendelkezésetekre túráinkon. Igyekszünk minden testalkatra és vízitúrázói gyakorlatra tekintettel sok színű választékot tartani. A sok színt ne értsétek szó szerint, többnyire kedvenc színünket, a narancssárgát részesítjük előnyben a beszerzéseknél, de akad a narancssárgához közel álló sárga és piros hajó is nálunk. A legújabb hajóink között pedig felbukkan pár lime zöld is. Egy biztos: az ÉlesKayak feltűnő jelenség 🙂

Nos, szóval péntek reggelre, a tanfolyam kezdetére németországi utunkról hazatérve a legújabb, legszebb tengeri kajakjainkkal felvonulva készen álltunk. A helyszín természetesen Tokaj, a Bodrog és a Tisza összefolyásánál található ékszerdoboz városka, a történelmi borvidék és a tiszai vízitúrázás központja.

A tanfolyamot Vrana Tamás és Éles Krisztián tartják, akik a magyar vízitúrázás jeles képviselői. Több évtizedes múlttal, mégis még mindig gyakorló, fiatalos lendülettel dolgozó túravezetők. Pályafutásuk kezdetén a technikai felszereltség még gyerekcipőben járt, így az általuk oktatott technikák, fogások mondhatni alaposan kipróbált, tesztelt módszerek. A vízen eltöltött évtizedek, a kezük alatt megfordult több ezer túrázó kellő rutinnal, tudással ruházta fel őket. S mivel napi szinten gyakorló túravezetőkről van szó, tudásuk nemhogy megkopott volna az idők során, hanem csiszolódott, tökéletesedett. A maguk kárán tanultak meg sok mindent és szó szerint mondhatjuk, hogy sokszor a bőrüket vitték a vásárra. Ez ma már nem fordulhat elő, a hatósági előírások szigorodtak, a felszerelések egyre modernebbek és biztonságosak. Valaha ez nem így volt.

Az ÉlesKayak Kft. Ön-és társmentés tanfolyamára jelentkezők magas szintű oktatásban és felkészítésben részesülhetnek 3 napos képzésünk során. A képzés gyakorlati tudást, a technikák gyakorlását jelenti, semmiféle végzettséget, nyomdai formában megjelenő írást nem ad. De megmentheti az életed. Vagy a kajakos társadét.

Sajnos, manapság nagyon sokan értelmezik félre az „Élj a mának” elvét és készen kapott instant élmények habzsolásával próbálják életüket tartalmassá tenni, felhalmozni az élményeket kellő felkészülést mellőzve. Így fordulhat elő, hogy tengeri kajak tulajdonosok egyedül vágnak neki bakancslistásnak ítélt útjaiknak, túravezető nélkül, a szabadság érzetének kergetésével. Vagy így fordulhat elő, hogy nagy haszon reményében magukat jól eladni tudó cégek alapos előkészület nélkül hirdetnek meg kalandtúrát.

Nos, ha a tengeri kajakozást komolyan veszed, akkor nálunk jó helyen jársz. Mert mi is. Híresek vagyunk arról, hogy még az 1 napos kajak túráinkon sem engedjük meg alkohol fogyasztását, a dohányzást és a szemetelést. És csak néhány ‘apró’ dolgot említettem. A felkészítő tanfolyam nálunk az etikus kajakozással kezdődik. 🙂 Az, hogy milyen márkájú a felszerelésed nálunk csak másodlagos. Nálunk az számít, te ki vagy és mire vagy képes. Mindent megtanítunk neked, amit hajlandó vagy komolyan venni.

A pénteki és szombati délelőttök az iskolapadban teltek. Elméleti oktatásunk keretén belül foglalkozunk a tájékozódással, a hajózási szabályzattal, a biztonságtechnikai előírásokkal, felszereléssel, eszközökkel, technikákkal, ajánlott ruházattal …. Mindkét délutánt és a teljes vasárnapot a vízen töltöttük, a beborulástól kezdve gyakoroltuk a váratlan helyzetek kezelését. Egymáson próbáltuk ki a mentési technikákat, számolva közben, hogy hányszor nem sikerült kihúzni a vízből tehetetlen, ájult embert játszó társunkat. Már a második napon telis tele voltunk kék-zöld foltokkal, horzsolásokkal, és fájt minden porcikánk. De megérte! Mindannyian elégedetten, új barátságokkal gazdagodva indultunk haza, oktatók és tanítványok, egy rendkívül fárasztó, de igencsak hasznos hétvége után. A ráadás a kiváló hangulat volt, a közös étkezések, a borkóstoló és a csodaszép helyszín. Mindez csak megerősítette bennünk az érzést, hogy : kajakozni JÓ!

Folyt. köv….. Ősszel Horvátországban, Rab szigeten tartjuk a 2. részt, ahol szélben, a hullámzó tengeren, „élesben” 🙂 teszteljük a csendes Bodrogon tanultakat. A tokaji 3 nap alatt a mentés alapjait sajátíthatták el a lelkes kajakosok, melyet sok-sok gyakorlással lehet majd készségszintre emelni. Rengetegszer kell borulni ahhoz, hogy akár a rakománnyal megtelt hajót vissza tudja fordítani az ember és elsőre visszamásszon a helyére. A tájékozódásról nem is beszélve. Mert a tenger széles horizontját csak a tengeren lehet gyakorolni. Ahol valóban nem látsz semmit az esőben és mégis odatalálsz a kikötőbe.  Ősszel kiderül, hogy a nyár folyamán ki mennyit gyakorolt, megvan-e az alap a továbblépéshez, az eszkimó-forduló elsajátításához. Mindenki megmutathatja, hogy meddig jutott, mennyire vált eggyé a hajójával és egy 3D-s röpdolgozattal  🙂 bizonyíthatja szorgalmát. Oktatók és tanítványok, találkozunk a tengeren szeptemberben!

Learn More

Ki a szabadba!

Az egész világot megrázta a COVID-19 vírus. Mi épp Hévíz-patak túráink végére értünk, mikor a járványügyi riadalom és intézkedések sora betette a lábát az életünkbe. Az utolsó Hévíz-patak túránkat még megtartottuk, néhány jelentkező már nem vállalta a részvételt, a befizetett túradíjakat visszautaltuk. Majd hosszas várakozás, csend, ijedtség, bizonytalanság lett az élet – mindannyiunk számára.

Az összefogásnak, a fegyelmezett viselkedésnek, a hatósági intézkedések betartásának köszönhetően mára már majdnem teljesen visszatérhetünk a korábbi megszokásainkhoz. 🙂  Köszönjük mindazok helytállását, munkáját, akik segítettek túlélni ezt a krízishelyzetet. A vészhelyzet alatt felfüggesztettük a hirdetéseinket, posztjainkat, mert nem tartottuk helyénvalónak tevékenységünk reklámozását, miközben a túlélésért küzdött az ország.   

Szerencsére ismét kisütött a Nap – átvitt értelemben is, és végre a hosszas, kényszerű, de szükséges bezártság után a szabadba vágyó ember újra neki indulhat a világnak. 🙂 Mi is jelentkezünk, –  átszervezve a korábban tervezett túráinkat – újdonságokkal és régi, népszerűségnek örvendő programjainkkal. 

Tokajiak lévén az újrakezdés mi mással is kezdődhetett volna, ha nem egy felejthetetlen evezéssel a Bodrogon? 🙂 A várva várt tavaszi napsugarak, a nyíló virágok, a folyó illata mámorral töltött el mindannyiunkat a Bodrog csendes, majdnem tükörsima vízén lapátolva. A védett ártér látogatása ugyan még váratott magára, no meg a hatósági tiltások feloldására, de eljött az a nap is, amikor beléphettünk Tündérország kapuján.

Áhitattal és a természet varázslatos szépségén merengve, hangtalanul lapátolva eveztünk be a fehér tündérrózsák és sárga tavirózsák – miért is hívják vizitöknek? 🙂 – birodalmába. Gyermekkorunk szárnyaló fantáziája kel életre és szinte azt várjuk, hogy az egyik tündérrózsából előlép Iluska, János vitéz tündér szerelme.

A perzselő Nap 🙂 lepirította az orrunkat, a vállainkat, égett a bőrünk ahogy hétről hétre kieveztünk a Bodrog sejtelmes zugaiba. Jól esett az első nyári zápor, ami a vizen ért bennünket, s külön örömet jelentett, mikor az egyik túrázó elismerően megjegyezte: „Ez esőben is gyönyörű!” 🙂 

Elgondolkodtató, hogy  a hónapokig bezártságban élő emberek vajon AKKOR, ott a szobában mit meg nem adtak volna egy „esőben táncolásért”? Most meg ódzkodnak kijönni velünk, ha egy kicsit eláznak. Azon a napon 17 túrázóból 10 nem jött el a Bodrogra tengeri kajakozni velünk. Akik ott voltak, és nem ijedtek meg egy kis esőtől, ők csodás élménnyel gazdagodtak. Köszönjük a lelkesedésüket! 

Hazánk sok szép helye közül Gemencre esett a másik választásunk, ahová a természetkedvelő és kíváncsi emberek számára tengeri kajakos ismerkedő túrákat szervezünk. Gemenc – hatalmas kiterjedésű, természetvédelmi oltalom alatt álló ártér, ahol vadregényes erdő, számtalan kis meder, holtág és szigetek sokasága alakult ki. Napról napra, hétről hétre változó arculattal vár, a vízállástól függően hol elborítva a partokat, hol átemelésre kényszerítve a vízitúrázókat. Néhol leér a lapát, van ahol bokáig süllyedünk az iszapban, s ha mindennap evezünk, akkor sem állíthatunk mást, mint hogy: megunhatatlan! 

Családoknak, kisgyermekeseknek, bátortalan kíváncsiskodóknak, fiataloknak és idősebbeknek – mindenkinek ajánljuk első tengeri kajak élménynek az egynapos kis kalandunkat. Két dolog kell hozzá ugyanis: úszni tudás és lelkesedés! 🙂 A többit mi adjuk hozzá: segítünk vízre szállni, és kiszállni is :), megmutatjuk hogyan kell lapátolni, kormányozni. A tengeri kajakok stabilak, nem borulékonyak, de az úszást segítő mellény úgyis rajtad van 🙂  Egy vidám élmény a szürke hétköznapok után. S ha esik az eső? Mi akkor is evezünk! Vízisport lévén nagy valószínűséggel amúgyis vizesek leszünk 🙂 Azt mondják a tudósok, hogy az élet vízben keletkezett…… Mi azzal egészítjük ki, hogy az élet víz nélkül nem ér semmit….. 🙂 

Külön öröm számunkra, amikor gyermekes családok velünk töltenek egy napot, vagy pár órát és a gyermekek kacaja kísér minket haza…. Mert tablet nélkül sem élet az élet, de néha jó kézbe venni egy lapátot és megtapasztalni a valóságot, közelről látni vadkacsát, békát, siklót, szitakötőt, vízipókot……

Learn More

Utolsó Hévíz-patak túra

Ebben a szezonban utoljára eveztünk Hévíz-patakon március 15-én vasárnap. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park engedélyével látogatható természeti csodánk ezzel a nappal „bezárt”, visszaadtuk a természetnek, az élővilágnak, hogy háborítatlan csendben újulhasson meg és jövőre visszatérhessünk a tavirózsák és hattyúk közé. Köszönjük minden kedves túrázónknak a részvételt, akik idén minket választottak és velünk látogattak el e meseszép tájra. Őszintén reméljük, hogy fáradtan ugyan, de feltöltődve, gazdag élményekkel tértek haza. Változatos időjárási viszonyok között volt szerencsénk idén evezni: kijutott bőven szélből, esőből, napsütésből, csak hóból volt kevesebb, mint lenni szokott. Leszögezhetjük, Hévíz-patak minden időben gyönyörű! 

Köszönjük az Orchidea Apartmannak a príma szállást és kedves fogadtatást, bármikor is érkeztünk. 🙂 A Hévízre látogatóknak csak ajánlani tudjuk  barátságos, előzékeny vendéglátóinkat. 

Köszönjük a Nemzeti Parknak a vízreszálló helyen a stég megépítését, mely praktikus és szép is lett. Bízunk benne, hogy ők is elégedettek a vízitúrázók hozzáállásával, és nem rombolt senki idén. Mi – mint minden évben – betartottuk az előírt szabályokat. Túrázóink figyelmét is felhívtuk a természet védelmére, a dohányzás mellőzésére és ha eldobált szemetet, flakont találtunk a túrán, összeszedtük. Fontosnak tartjuk, hogy az előírásokat mindenki tartsa és tartassa be. Bízunk benne, hogy más vízitúráztató kollégáink is hasonlóképpen gondolkodnak, a Nemzeti Park által előírtakat maradéktalanul betartják és jövőre ennyi probléma sem lesz, mint idén volt. Az év hátralévő részében is sok sikert kívánunk a Nemzeti Park munkatársainak, köszönjük, hogy védik és vigyázzák a természetet. 

Március 15-e nem csupán a Hévíz-patak utolsó evezhető napjaként fontos, hanem magyarságunk, magyar szabadságunk kivívásának is örök ünnepe. Külön öröm számunkra, hogy a szabadban, a természetben, magyar hazánk e gyönyörű szegletében tölthettük ezt a napot, szívünkben ünnepelve. 

Sajnos, a tavaszköszöntő evezés örömét és a márciusi ifjak bátorságának emlékét elhomályosította a koronavírus terjedésének aggálya. Azon túrázóinknak, akik nem tartottak velünk, nagyon köszönjük a rugalmasságukat, hogy elfogadták tőlünk a felajánlást, hogy egy későbbi alkalommal beválthatják ezt a napot. Azoknak, akik pedig bíztak bennünk, köszönjük, hogy megtiszteltek bennünket részvételükkel. Az evezéshez szükséges eszközöket fertőtlenítettük közvetlen használatuk előtt. Bízunk benne, hogy a szabadban, egymástól kellő távolságot tartva, de mégis együtt töltött élmény sokáig jelent még erőt az előttünk álló nehézségek leküzdése idején. A helyzet jelen állása szerint lehetséges, hogy ez a hétvége, ez a túra lesz sokáig az utolsó tengeri kajak túránk. 

A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében az ÉlesKayak Kft. teljes mértékben felfüggesztette tevékenységét. Semmilyen túránkra nem fogadunk jelentkezést. 

Pontosan tudjuk, hogy azok az embereknek, akiknek éltető eleme a mozgás, a természet, a sport, milyen nehéz otthon maradni, lemondani a mozgás szabadságáról. Azonban ezúton is arra kérünk minden sporttársat, hogy mindannyiunk egészsége érdekében legyen türelmes, és NE induljon el sem sportolni, sem a természetbe kirándulni. Nincs az a boldog 20 perc futás, evezés vagy bármi sport, ami megérné, hogy valaki mást megfertőzzön. Felelősök vagyunk önmagunkért és mindenki másért. 

Ez a tavasz és feltehetőleg ez a nyár – türelemre  tanít mindannyiunkat. Nekünk a tengeri kajakozás nem csupán munka, hanem életforma és küldetés is. Mégis le tudunk mondani róla. Le kell mondanunk róla. Nem tehetünk mást. Mert felelősséggel tartozunk. Egymásért. 

Köszönjük az egészségügyben, kereskedelemben, szállítmányozásban dolgozók kitartását, és sok erőt kívánunk mindannyiunknak. 

Learn More

ÉlesKayak csapat

Lassan közeleg a Hévíz-patak túrák sorának vége…. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park engedélyével november elejétől március közepéig evezhető ez a mesés hangulatú, gőzölgő, meleg vizű, hazai csoda-patak. A Hévízi-tóból kiömlő lefolyón ebben a szezonban átlag havonta két alkalommal volt szerencsénk evezni, hol szélben, hidegben, hol napsütésben. Ez a tél igazán változékony időjárással örvendeztetett meg bennünket, sosem lehetett előre  tudni, hogy elázunk az esőben vagy meg pirulunk a napsütésben. 🙂 Megköszönve, hogy télen sem kellett lemondanunk az evezés öröméről, visszaadjuk teljes egészében a természetnek és nem háborgatjuk az itteni élőlények nyugalmát. Az, hogy végre beköszönt az igazi tavasz, rügyeznek a fák, csiripelnek a madarak, egyúttal azt is jelenti, hogy búcsút veszünk Hévíztől és elindulunk a nagy világba. Végre, itt a lehetőség, hogy kis hazánk egyéb vizein is tengeri kajakozhassunk, először is kedvencünket, a Bodrogot fogjuk megörvendeztetni a május elsejei hosszú hétvégén egy vidám hangulatú túrával. 

De ne szaladjunk ennyire előre. Még itt vagyunk Hévízen, készülünk az utolsó hétvégénkre. És nem is akárhogyan! 

Tudnotok kell, hogy az ÉlesKayak túravezetői nem csupán együtt dolgoznak a túrákon, hanem túrán kívül, előtt, alatt és után: jó barátok is vagyunk! Összeköt bennünket a természet szeretete, az evezés öröme, de közös tulajdonságaink a humor, a küzdeni tudás, a felelősségérzet, a kíváncsiság és sorolhatnám…. Barátok vagyunk. Szinte egy család. És úgy döntöttünk, hogy idén Hévíz-pataktól egy közös, öröm-evezéssel búcsúzunk. Csak mi, túravezetők. 

Ne értsétek félre, mi imádjuk, ha az evezés örömét,  a természet szépségét a vízről megmutathatjuk nektek. És ha akárcsak egyetlen napra látogattok el az ÉlesKayak valamelyik tengeri kajakos programjára, mi akkor is ugyanolyan barátsággal, figyelemmel és felkészüléssel várunk benneteket, mintha egy hétre jönnétek, vagy visszajáró túrázóink volnátok. De néha kell, hogy együtt legyünk, csak mi magunk. Hogy egymásra tudjunk figyelni. Hogy ne felejtsük el a barátságunk lényegét, az együtt töltött idő értékét. S mivel kedvenc elfoglaltságunk a kajakozás, többnyire tengeri kajakos programokat szervezünk magunknak. Csapatépítő tréningjeinket nem csupán megrendelőinknek ajánljuk, hanem saját magunknak is. Nemrégiben az Ipolyon eveztünk, ahová még nem vittünk csoportot, de annyira jól éreztük magunkat, és olyan szépnek találtuk, hogy fontolgatjuk az Ipoly-túrák lehetőségét. 🙂 A legtöbb csapatépítő megmozdulásunkat a tengeren töltjük. Előfordult már, hogy a nagy szél miatt ott ragadtunk egy helyes kis öbölben, s míg túrázóink besétáltak a közeli városkába vagy csak pihenéssel töltötték a szabadidejüket, addig Krisztián kihasználva a nagy hullámzást, kivitt minket a hullámzó tengerre gyakorolni a társmentés fogásait. Mivel a biztonságos túráink alapja a rengeteg gyakorlás. A tengeri kajakozás élményét sokféleképpen átéltük már. 🙂 Most szombaton pedig együtt kajakozunk egy jót Hévíz-patakon. 🙂 

Tudjátok, egy-egy túra előtt felkészülünk, leszállítjuk a hajókat, a felszereléseket. Korán kelünk, hogy időben ott legyünk, mire megérkeztek lepakoljuk a hajókat. Mindenkinek megvan a maga feladata, tesszük a dolgunk.

Ezek a kora reggelek igazán gyönyörűek. A fények egészen mások, mint napközben. Még gőzölög a patak, a párafelhőn keresztül máshogy törik meg a napfény. A víz teljesen sima, mozdulatlan. A csend mindent körülölel. Egészen addig, amíg sokszor egymással viccelődve hangos nevetésben törünk ki, vagy el nem ejtünk egy hajót – csak vicceltem,  azt mások szokták 🙂 

Aztán jöttök: vagy odataláltok, vagy nem, vagy elkéstek, vagy nem. Vagy hoztok mindent, amit a listában kiküldtünk nektek, vagy nem. Vagy hoztok sok felesleges dolgot, vagy nem. Szerencsére különbözőek vagyunk, így sok-sok kedves és vidám emberrel ismerkedhettünk meg ebben a szezonban is. Sok vicces sztorink van. 🙂 

Mi pedig nagyon örülünk nektek és teljes erőbedobással segítünk, hogy mit vigyetek magatokkal, hogyan vigyétek. Segítünk vízre szállni, beülni a hajóba, feltenni a spicót, kézbe adjuk az evezőt. És megyünk utánatok, figyelve minden mozdulatotokra, vigyázva rátok. És közben csacsogunk, beszélgetünk, viccelődünk, ha kell csendben maradunk és hallgatunk, mert arra is figyelünk, hogy jól érezzétek magatokat. Mindegy, hogy 2 óra vagy 3 óra alatt evezed le a távot. Mindegy, hogy szépen fogod-e az evezőt. Mindegy, hogy parttól partig haladsz. Mindegy, hogy bemész-e a nádasba, vagy fennakadsz az növény-benövéseken vagy átsuhansz rajtuk. Csak az számít, hogy jól érzed-e magad? Hogy tetszik-e a táj? Tetszik-e amit éppen csinálsz? 

Mi azért dolgozunk, hogy jól érezd magad, hogy a szabadidőd – ha már minket választottál annak eltöltésére – kellemes élmény legyen. Épp ezért szervezünk kis létszámú túrákat. Épp ezért kb. 8-10 emberre jut nálunk 1 túravezető. Épp ezért evezünk köztetek, mellettetek, hogy lássuk, kit hogyan segíthetünk. Épp ezért követi a túrát végig a parton az ÉlesKayak kisbusz. Figyelünk és vigyázunk rátok. 

És most ugyanezt adjuk meg magunknak is, hogy figyelünk egymásra. Őszintén reméljük, hogy azok a kedves túrázók, akik megtiszteltek bennünket bizalmukkal, olyan élményt kaptak, amire vágytak, amit elképzeltek. Mi ezért dolgozunk. Ez a küldetésünk. És hiszünk abban, hogy ha mi egymással barátsággal viseltetünk, akkor ez a túrázóinkra is hatással van, ti is átérzitek a kellemes, vidám hangulatot. Hisszük, hogy az evezés, a sport, a természet és a vidámság együttese kapcsol ki igazán a mindennapokból. 

S miután jól elfáradtatok, kisegítünk benneteket a tengeri kajakokból. Elgémberedett lábbal, sajgó vállal nehéz is kimászni belőle. 🙂 A parton már vár benneteket a forró tea, forralt bor.. megszabadultok a vizes ruhától. Az egyikünk  visszavisz benneteket a kezdőpontra a kocsikért és elindultok haza. Fáradtan, de feltöltekezve egy csodás túra élményével. Mi pedig összeszedjük a vizes, békalencsés spicókat, mellényeket, felpakoljuk a hajókat. És útközben hazafelé megállunk egy tál finom ételre. Ilyenkor az étteremben tartjuk a túra-megbeszélést, kiértékeljük az aznapi tapasztalatokat.

Majd késő este a bázison kimossuk, kiteregetjük a felszerelést, kipakolunk, lepakolunk, megszereljük az eltörött pedálokat, és törjük a fejünket, hogy vajon kié lehet egy sapka, egy kesztyű vagy egy szatyor? Mert mindig marad valami apróság nálunk…. 

Aztán másnap fotóválogatás…. Most szombaton azonban magunkért pakolunk, magunkért evezünk és magunkat fotózzuk. Egy barátság-evezéssel köszönünk el Hévíz-pataktól. Köszönjük, hogy megértitek önzőségünket 🙂

Köszönjük, hogy minket választottatok ebben a szezonban Hévíz-patakon.

Sok szeretettel várunk benneteket máskor is, máshol is! 🙂 

Learn More

Felfedező túra az Ipolyon

Pompás, napsütéses idő ígérkezett hétvégére, mi pedig munka nélkül maradtunk, mert téli szerelmünkre, a Hévíz-patakra nekünk már nem jutott engedély a Valentin-napot követő hétvégén. Népszerű helyszín ez a mesés patak a vízitúrázók körében, hisz egész télen evezhető ez a meleg vizű, tavirózsákkal és hattyúkkal büszkélkedő természeti csoda. Nem meglepő hát, hogy versengenek a helyekért, engedélyekért a vízitúráztató cégek. Sajnos, néhány vállalkozó nem igazán sportszerűen, „okos” megoldásokkal kijátszva a szabályozást, a kiszabott kvótát túllépve rendel meg egyszerre nagy számban engedélyeket, ezzel kiszorítva a kisebb, tisztességesen engedélyt igénylő csapatokat. Mi a kisebb cégek közé tartozunk, s mivel engedélyhez már nem jutottunk, így a megmaradt helyekből gazdálkodtunk ebben a szezonban. A Valentin-nap hétvégéjének engedélyei az elsők között fogytak el még novemberben. Azonban egy ilyen apróság nem tántorít el bennünket az evezéstől, nem olyan fából faragtak minket, mint egy uszadékfa, amit csak sodor az ár….. Gondoltunk egyet, felpakoltuk a tengeri kajakokat és korán reggel útra keltünk.

Szombat lévén útközben megálltunk Nagymaroson, ahol nyüzsgő élet folyt a piacon, a kisvárosok barátságos hangulatával, ahol ismerősök köszöntik egymást, nem csupán vásárolnak, hanem beszélgetnek is egymással az emberek. Amint kiszálltunk az ÉlesKayak kisbuszból megcsapott bennünket a házi csalamádé savanykásan fűszeres illata. Összeszaladt a nyál a szánkban. Mikor megláttuk a sajttal gazdagon megszórt lángos, kellett némi önfegyelem, hogy tovább lépjünk. A sok finom sonka, házi sajtok, házi tej, gyümölcs és zöldségkínálat oly hívogató volt, hogy végül nem lehetett kihagyni egyik árust sem. A hasunkat mindannyian nagyon szeretjük, így végül nem csupán nézelődtünk, hanem vásároltunk és reggeliztünk is. Vettünk az ínycsiklandozó kőrözöttekből csípőset, medvehagymásat, bevásároltunk házi epres és málnás joghurtból, a pék kínálatából nem csak említésre méltó a sajjtal töltött kifli, hanem egyszerűen kihagyhatatlan. A diólekvárt és a homoktövislekvárt legközelebbre tartogatjuk, a házi füstölt szalonnával és kolbásszal egyetemben.

A piacon tett erőt próbáló kitérő után folytattuk utunkat a reggeli napsütésben. A Duna mentén haladva kedves, barátságos településeken keresztül visz az út, Nagymaros, Zebegény, Dömös – ezekről a helyekről minden kirándulni vágyó tudja, hogy gyönyörű helyek. De ahogy tovább haladtunk, igazán meglepő élményben volt részünk: Ipolydamásdon csinos, színes, vidám és elsőre teljesen élőnek látszó szalmabábok fogadtak bennünket úton- útfélen. Az egyik a jelzőtáblát támasztotta, „mások” a padon üldögéltek, néhányan a kocsma előtt, és voltak, akik a fűben piknikeztek. A vidám falu így készül a farsangra 🙂 Mellesleg, minden autóst kedvesen arra ösztönözve, hogy lassítson. Amúgyis, kár lenne ezeken e bájos falvakon, – mint Letkés, Ipolytölgyes, Ipolypásztó – átszáguldani.

Vámosmikolánál, a gyönyörű zsákfalunál szálltunk vízre. Az előző napok esőzésének köszönhetően kissé sáros parton, de az ÉlesKayak kisbusz helytállt a dagonyában és egészen a partig leálltunk. A vízisporthoz a sár is hozzátartozik, amit egy laza cipőcserével áthidaltunk és lepakoltuk tengeri kajakjainkat. A télen Hévíz-patak csendes csordogálásához és növényzettel benőtt sűrűbb szakaszaihoz szokott karunk gyorsan felismerte, hogy az Ipolyon lehet evezni is. 🙂 Az áradásnak köszönhetően rengeteg víz volt a folyóban, és nem csupán az evezőcsapásaink, hanem a folyó sodrása is rendesen vitt bennünket célunk felé.

A vízről megcsodálhattuk Ipolytölgyes templomát, de utunk során a településekből szinte semmi mást nem láttunk. Kizárólag a természetet. A folyó mindkét partját a viharkár sújtotta kopár fák látványa szegélyezte, s képzeljétek, egyáltalán nem nyújtott szomorú látványt! Az Életet láttuk, amint túléli a vihart, a telet, ahogyan az Élet utat tör magának és a napsütés hívó szavára újra ágakat növesztenek a hasadt törzsű fák, a leszakadt ágak helyet adnak a fiatalabbaknak. A folyó itt-ott lágyan hullámzott, ellepett olyan kis szigeteket, amik máskor átemelésre kényszerítenek, vagy épp egy kis pihenőre kínálnak alkalmat. A vízről felrebbenő madarak, vadkacsák, szürkegémek csapatostul köszöntek ránk. A szürke fák ágai között egy lehetetlenül kéken feltűnő kis jégmadár hosszasan elkísért bennünket utunk során.

Tartottunk egy kis pihenőt, elmajszoltuk a szendvicseinket, feltöltekeztünk napsütésből a parton is. A kutyánk szaladgált egy jót, meghempergett a fűben, látszott rajta, hogy ő is boldog. Kutyajó nap! 🙂

A pihenő után újabb lendülettel indultunk tovább, s a mai modern technikának köszönhetően pontosan tudhattuk azt is, hogy milyen sebességgel haladunk. A „régi vágású” főnökünk fejből mondta, érzésből hogy hány kilométert tehettünk meg és kb. milyen gyorsan haladunk. A „fiatal kolléga” csuklóján ellenőrizte és összevetette a becsült adatokat a mérőeszköz által közölt adatokkal. Szerintetek? „A főnöknek mindig igaza van. ” De tényleg! A mi esetünkben a Főni nem tévedett. Egyszer sem. 🙂 Hiába, aki profi, az profi.

A hódok nyomait szerte a parti fákon megtaláltuk, kidőlt-bedőlt ágakból épített, hatalmas hódvárakat kerülgettünk. Csodálatra méltó, ahogyan a hód lehetetlent nem ismerve, óriás fatörzseknek is nekilát. Igaz, láttunk egy-két vizsgamunkát :), ami bukás lehetett, mert a fa nem a vízbe, hanem a partra dőlt. Hiába, a szakmát tanulni és gyakorolni kell! 🙂

A februári ajándék-napsütésben összesen 28 km-t eveztünk. Kis csapatunk jóleső fáradtsággal nyugtázta a napot. Nem csak mi voltunk ilyen „elvetemültek”, utunk során találkoztunk egy kenus csapattal, akikkel kedvesen üdvözöltük egymást, majd a kiszállónál váltottunk pár szót is. Mint azok az emberek, akik ugyanannak a sportnak, hobbinak hódolnak, akik tiszteletben tartják a másikat, nem pedig versengő ellenfélként tekintenek rá. Igazán jóleső érzés volt a barátságos „hozzánk-állás” a zebegényi Depo-Z vízisport-eszköz kölcsönző munkatársaitól, ezúton is köszönjük nekik. Képzeljétek, még más túraútvonalat is ajánlottak a környéken! http://www.depo-z.hu/hu/

Hazafelé megálltunk Kismaroson, a Patak Vendéglőben és nem bántuk meg. Rendkívül kedves és figyelmes kiszolgálás mellett, nagyon finom fogásokat kínálnak, teljesen megfizethető árakon, szép, tiszta, igényes környezetben. A napi ajánlat zellerkrémlevese füstölt velőgombóccal utolérhetetlen volt, a húsleves gazdagon valóban gazdag volt. A pulykamell kertész módra rizibizivel vagy krokettel tálalva nem egyszerűen ízletes, hanem fenséges volt. A cigánypecsenyét nem részletezem. 🙂 S mindezt megkoronáztuk a házi szilvalekvárral és máköntettel felturbózott palacsintával. http://www.patakvendeglo.hu/

Este 6-kor értünk Budapestre, egy igazán kellemes napot tudva magunk mögött. Úton hazafelé végignéztük egymás fotóit, és mivel minden túravezető egyetértett, megterveztük, hogy mikor jövünk legközelebb! 🙂

Learn More

Egyedül Európa körül tengeri kajakkal

 

Magányos Európa turné.

 

Nem mindennapi gondolat, és semmiképpen sem mindennapi tett, kajakkal nekivágni a világnak. Ilyen furcsa, különleges ötlet csak egy furcsa, különleges embernek juthat az eszébe.

 

Zsolt a saját tervezésű és építésű, Santorini vulkánján “Argo” névre
keresztelt hajójában.

 

Ő Bihari Zsolt. Aki néhány éve épített magának egy hajót és elindult a nagy világba. Tisztelettel és érdeklődéssel figyeltük őt, és tartottuk vele a kapcsolatot. 2018-ban sikerült úgy szervezkednünk, hogy Horvátország egyik legtávolabb fekvő szigetét, Lastovot megkerülő túránkba becsatlakozott Mljet-sziget felől érkezve. . Ez a túra hagyományosan, évek óta az ÉlesKayak szezonzáró tengeri kajak túrája, október 23. körül tartjuk. Amikor még napközben nyári melegben lehet részünk, a tenger még kellemes, és estére sem hűl le nagyon a levegő.

Zsolt 2018-ban már Santorini óta hazafelé tartott. A telet itthon kívánta tölteni, hogy anyagi hátterét megteremthesse a következő etaphoz. Zsolt szponzor nélkül, csendesen, sajtó és média felhajtás nélkül evez immár 4 éve. Csak kevesen tudnak emberpróbáló teljesítményéről, s még kevesebben érezhetik át ennek a teljesítménynek a mögöttes tudását, fizikai-mentális felkészültségének szintjét és a küzdelmet, melyet minden nap minden órájában, percében vív a maga elé tűzött célért.

Nos, a túránkon épp kirándultunk az egyik dombtetőn, gyönyörködve az elénk táruló hatalmas tenger apró szigetekkel tagolt látványában. A szikrázó napfény csillogó táncot járt a vízen, a mindent átölelő csendben álldogáltunk és fotóztuk a hihetetlen panorámát. Egyszercsak egy parányi, alig látható valami bukkant elő a sziget árnyékából, ami mozgott, haladt előre a tengeren. Mindannyian felkaptuk a fejünket, hunyorogva meresztgettük a szemünket és próbáltuk megfejteni a jelenséget, racionális magyarázatot találva. Egy ember volt az. De hogyan? Egyedül? Magányosan? Egy lélekvesztő kis hajóval? Neeeem. Egy kajakkal! S akkor Krisztián örömmel kiáltott fel,miközben a többiek még
nem sejtettek semmit:: „Ez Zsolt! Ez Zsolt! Ideért!”

 

Találkozás a nagy utazóval

 

Ezt a nem mindennapi pillanatot gyorsan meg is örökítettük

 

Siettünk le a tengerpartra. Aki látta, tudja miről beszélek, aki nem látta, talán elképzelni sem tudja, milyen az, mikor két igazi kajakos találkozik a tengeren. Két igazi sportember. A cserzett bőrű tenger-járó-remete hatalmas, lomosnak tűnő hajójában ülve nyújtotta kezét a másik, ő hozzá képest kevésbé napbarnított túravezetőnek. A barátok, kajakos társak kezet fogtak, megölelték egymást és abban a pillanatban, abban a kézfogásban-ölelésben benne volt a tisztelet, a hála, az öröm, az elismerés, a szeretet és a sportteljesítmény minden aspektusa: a fájdalom, a küzdés, az akarat, az alázat, a kitartás. Amikor két olyan ember találkozik, akik szavak nélkül tudják mit él át a másik. Mi, a többiek, csak egy fura férfit láttunk a fura hajójával, s bár tudtuk, hogy mit visz végbe, csak később, a történeteit hallgatva fogtuk fel a nagyságát.

Papírtérkép, tájoló és iránytű mellett, a modern technika – GPS koordináták, chartplotter, AIS receiver  

 

Szerencsénk volt 5 napot együtt evezni ezzel a hatalmas tudással bíró férfival. A hatalmas tudást és felkészültséget leginkább az érezheti át, akinek volt része hasonló élményben. Egy szál tengeri kajak
alkalmas lehet arra, hogy az embernek mindene meglegyen a vízen!
Mi ugyan csak egy hétig túráztunk, vittünk magunkkal élelmet, sátrat, kempingfelszerelést, ruhát, mindenféle elektronikai eszközt, telefont, töltőt, fényképezőgépet és alig-alig fértünk el a hajóinkban. Állandó pakolás és rendszerezés jellemez egy-egy ilyen nomád túrát, hisz mindent, amire az egy hét során szükségünk lehet, visszük magunkkal a tengeri kajakok rekeszeiben. No, de mennyi minden kellhet egy hónapra? Egy pár hónapra? És egy évre? És 2-3 évre? Amikor a hajó az otthonod, a kamrád, a gardróbod, és csak azt és annyit vihetsz magaddal, ami belefér. Mindennapi használati dolgok. Plusz az élelem, az ivóvíz. Védelem a tűző Nap, a szakadó eső, a szél és a viharok ellen. Eszközök a tájékozódáshoz, a kommunikációhoz, a kapcsolattartáshoz, és hozzá energia, töltők mindenhez, a töltők töltéséhez…. Ámulattal néztük a hajót, mely ószeres-lomos megjelenése ellenére minden szükséges és modern eszközt, felszerelést magában rejtett. Zsolt maga építette hajóját, ami a 2016-os induláskor még  névtelen volt és csak később, az útja során Kykládok egyik homokos strandján megálmodott és Santorini vulkanikus szigetén ráírt „Argo” nevet kapta.. 

Ezen a speciális hajón minden van, amire csak szüksége lehet a túléléshez

 

2018. évi évadzáró tengeri kajak túránkon sok olyan kajakos sporttárs vett részt, akik saját tengeri kajakkal rendelkeznek és nem először túráznak a tengeren. Akiknek van fogalmuk arról, hogy mit jelent nekivágni a világnak, dacolni a zord időjárással, vagy éppen a forrósággal. Akik tapasztalták már, hogy egy-egy ilyen túra milyen szervezettséget és fegyelmet igényel, cserébe milyen szabadságot és nyugalmat ad. Mégis, most hogy egy olyan utazóval találkozhattunk, aki egyedül vágott neki ennek a hatalmas útnak, ilyen hosszú időre szakadt ki a „normális” életből, szinte most döbbentünk rá, hogy milyen kényelmes életünk van. Egy hétre kiragadjuk magunkat a civilizációból, kipihenjük magunkat, feltöltekezünk, majd visszatérünk a rendezett lakásunkba, a csapból folyik a víz, a háztető megvéd és a fridzsiderben semmi sem romlik meg. Ámulattal hallgattuk Zsolt csendes szavait, a történeteit viharról, zsilipelésről, határátkelésről, a különféle országok szokásairól, a vendégszeretetről, a segítőkészségről. Az emberségről. Sokat beszélgettek Krisztiánnal a régi közös kajakos élményekről, a mai modern technikai eszközökről, ruházatról, felszerelésekről, fejlesztésekről. És láttuk, hogy tényleg mindenre van valamije, a napelemtől a fertőtlenítőig. Nekem konkrétan megragasztotta a kissé repedt evezőlapátomat. Ő nekem. Ő, aki elvonult a világtól, nekem, aki onnan jöttem és oda megyek vissza.

Régi, közös kajakos élmények felelevenítése

 

A túra során Krisztián és Zsolt mindennap közösen nézték meg a várható időjárást, tervezték meg az aznapi útvonalat és sokat, nagyon sokat beszélgettek.

Egyeztetés az időjárásról, útvonalról, az előttünk álló napról

 

Zsolt minden kérdésünkre felelt, szívesen és csendesen. Örömmel fogadta az érdeklődést, de nem várta el. Szerényen tekint magára, nem hivalkodásból vágott neki az útnak, nem a sikert hajszolja, pláne nem az anyagi elismerést. Mindennek örült és mindent megköszönt, amivel meg tudtuk ajándékozni. Egy új hullámkötény, egy feltöltött gázpalack, egy hazai konzerv….. és imádta a finom közös vacsorákat. Jó volt látni az örömét, és öröm volt számunkra is, hogy hozzájárulhattunk az életéhez, még ha csak ilyen apróságokkal is. 

Utolsó este Zsolt elkísért bennünket a kompra, amivel mi elindultunk Splitbe, ahol az autóink vártak, hogy onnan folytassuk utunkat hazafelé.   Utólag mesélte,hogy a komp indulásakor kimászott a sátorból,nézte,ahogy
az éjszaka fényeiben távolodik a komp, mint valami űrhajó…  Ő pedig másnap reggel ismét egyedül kelt útra az „Argo”-val, feltöltekezve a velünk töltött pár nap élményével és friss kennyérrel. 

Búcsú a nagy utazótól, mi ezzel a komppal indulunk, ő pedig folytatja magányos turnéját az „Argo”-val – mindannyian hazafelé igyekszünk. 

 

Miután hazaérkezett, több előadást is tartott itthon kisebb-nagyobb baráti, szakmai csoportok által szervezett programokon. Mi is részt vettünk 2018 decemberében az egyik előadásán, ahol Zsolt vitorlázóknak mesélt a kikötőkről, a szabályokról, a látnivalókról, az érdekességekről, a saját tapasztalatairól. Tudását és gyakorlati útmutatásait teljesen ingyen osztotta meg a hallgatósággal, és minden kérdésre válaszolt. Hosszúra nyúlt a beszélgetős este, de megérte a végéig kitartani, mert nem csupán a hasznos információkat, de az embert is megismerhette az, aki jelen volt. 

A tavasz beköszöntével Zsolt ismét útra kelt, útját ott folytatta, ahol abbahagyta. Sok nehézséggel kellett megküzdenie 2019-ben, kirabolták Németországban, a francia kitérő miatt elfogyott a pénze, az ígéretek, amik segítségről szóltak, köddé lettek ….. de nem adta fel. A nehézségek miatt sajnos, nem sikerült a tél beállta előtt hazaérnie, így hidegben, esőben, ködben, zimankóban evezett.  2 havas, esős januári napra Krisztián csatlakozott hozzá, Komáromtól Esztergomig eveztek együtt.

 

Vízre szállás Komáromban 

 

Együtt a hazafelé tartó úton 

 

Két napot töltöttek együtt a Dunán. El tudjátok képzelni, hogy ebben a latyakos, nyálkás, hideg időben vízre szálltok? Ők megtették. A vízen már jó idő volt, azt mondták. 🙂 Szerencsére a hóesés elkerülte őket és száraz időben kötöttek ki a kavicsos Duna-parton. Tüzet raktak, hogy melegedjenek és szalonnát sütöttek vacsorára. És nem, ne gondoljátok, hogy mellé pálinkáztak. Zsolt egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A lobogó tűz mellett a kajakos barátok úgy beszélgettek egymással, hogy nem zavarta őket senki. A téli Duna-parton, a ködben. 

Második nap együtt reggeliztek, és előző napi  kitartásukat az időjárás napsütéssel honorálta. Csodás, száraz, szinte meleg időben szálltak vízre. A napsütés azonban nem tartott sokáig.

Napközben beborult, estére hóesés és viharos szél  kerekedett. Zsolt szerencsére az esztergomi yacht-club kikötőjében tölthette az éjszakát, fedett helyen. Útját a végső célhoz, a Margitszigethez egyedül folytatta. Szombaton ért haza. Csendben, felhajtás és sajtó nélkül. 

 

 

Bejegyzésünkkel szeretnénk kifejezni tiszteletünket és nagyrabecsülésünket Zsolt kitartása, ereje, tudása és szerénysége iránt. Mi, kívülállók, akik ugyan imádunk kajakozni, nomád túrázni, világot látni és a hétköznapoktól elrugaszkodni, de korántsem vagyunk ennyire „furcsák”, csak álmélkodva csodáljuk Zsoltot. Talán kicsit irigykedünk is, hogy ő meg merte tenni azt, amire a szíve vágyott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Learn More

Farsangi jelmezés evezés Hévízen

Február 2-án, vasárnap tartottuk immár évek óta hagyományos, télűző, jelmezes evezésünket Hévíz-patakon. Nagy izgalommal vártuk, hogy túrázóink milyen farsangi ötletekkel lepnek meg minket és egymást 🙂 Az egyébként is vidám hangulatú Hévíz-patak túráink közül ez a legmulatságosabb és leglátványosabb. A gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt mókás kirándulás biztosan sokáig emlékezetes marad. 🙂 Így aztán mi is nagyobb jelentőséget tulajdonítottunk a várható időjárásnak. Ugyan esőben, szélben, fagyban is evezünk – minket aztán nem tántorít el semmi. Ilyenkor azonban a jelmezek miatt kicsit mi is vágyunk a száraz, napsütéses, szélcsendes időre. A fotók is jobban sikerülnek. 🙂  A túra előtti napokban figyeltük az időjárás- előrejelzéseket, hogy vajon mit mondanak az időjósok? 

 

Szerencsénk volt. Szikrázó napsütés, gyönyörű tavaszi idő köszönt ránk vasárnap. Reggel 9.00 órára vártuk a túrázókat. Addigra az összes tengeri kajakot lepakoltuk a vízreszálló helyen és mi is beöltöztünk. Közben sorra érkeztek a látogatók, más-más túráztató cégekhez. Néztek ránk és arcukon láttuk a kérdést: bolondok ezek? 🙂 Majd kezdett világossá válni a helyzet, ahogy sorban érkeztek túrázóink:

Leia hercegnő és Darth Vader nagyúr a túránk idejére félretették csillagközi birodalmi viszályukat, sőt egy hajóban is eveztek. 🙂  Magukkal hozták természetesen Chubakkát is, akinek nagyon hamar melege lett a ragyogó napsütésben. 🙂

Örömünkre szolgál, hogy a Galaxison túlról több látogatót is üdvözölhettünk. A roppant szimpatikus Földönkívüli Fiatalember a Föld légkörébe csapódva először Maja, a Méhecskével találkozott, így békés szándékát kinyilvánítva, őt is magával hozta a jeles eseményre. 🙂 

A mosolygós Róka-koma az elegáns és vad Macskanővel együtt érkezett, de szerencsére mindketten szelídek voltak és láthatóan nagyon jól megértették egymást. 🙂

Az ír zöld manók akár a buja nádas rengetegéből kerültek  elő, akár egy Guiness-reklámból, feltűnő kalapjukkal kimondottan jól mutattak a piros hajóban.:) 

A mai napon biztonságunkról nem csupán túravezetőink gondoskodtak, hanem egy jól képzett, fiatal FBI-ügynök is. 🙂

Érthető okokból, hisz a jelenlétét nem csupán a rendezvény tömegvonzó jellege indokolta, hanem mert velünk tartott inkognitóban egy hercegnő is, akiről további részleteket nem árulhatunk el. 🙂 

Köszönjük túrázóinknak, hogy velünk tartottak és együtt farsangoltak velünk.  Természetesen díjaztuk a készülődést, a kreatívitást, a fantáziát és a bátorságot 🙂  Holtversenyben a három nyertes a szelíd és kedves Macskanő, a vidám Zöld Manó és Darth Vader nagyúr, aki sokkal barátságosabb volt, mint a filmekben. 🙂

A különleges dátum napján különleges élményben volt részünk. A csodás idő, a remek hangulat, a vidám társaság okán emlékezetes nap marad. Színes kellékekkel tarkított tengeri kajakos farsangi felvonulásunk nem feltétlenül illik a védett természetbe, de ezen az egyetlen túrán a háborítatlan, csendesen csordogáló Hévíz-patak megbocsátja nekünk a vigadalmat, mert ez az, ami majd előcsalogatja a tavaszi napsugarakat. 

 

Learn More

Bodrog a májusi zöld-árral a május 1-i hosszú hétvégén

A téli hidegből előretekintve már most nagy az érdeklődés tavaszi 4 napos Bodrog-túránk iránt. A május 1-i hosszú hétvégén tartjuk kedvenc hazai túránkat, Tokajban, a szőlő, a bor és a vízitúrázás városában. Érkezés csütörtök este, kinek – kinek lehetősége szerint, munka után. Majd a 3 napos hétvégén bebarangoljuk a Bodrog rejtekeit, a fejünk fölött áthajló faágakból képződött alagút rendszerében, és a vízzel borított környéket, amennyire csak a vízállás megengedi. Bográcsozunk a parton, s ki nem hagynánk az édes, finom tokaji borok szakszerű kóstolását. Sétálunk Tokaj belvárosában, s fakultatív programként majálisozunk, meglátogathatjuk a Szerelmi pincesort, felsétálhatunk a Kopasz-hegyre a kilátóba. Tartalmas hétvége családoknak, baráti társaságoknak, de egyedülállók sem fogják magányosnak érezni magukat velünk. Bodrog, bor, bogrács, barátok, …… bakancslistás kaland itthon.

 

Learn More

2020. nyitánya

Idei első Hévíz-patak túránkon csodálatos napsütésben, szélcsendes, kellemesen hűvős, száraz időben, tükörsima vízen volt szerencsénk evezni. Megismerhettünk sok kedves embert, akik ugyan először tartottak velünk, de biztosak vagyunk benne, hogy a tengeri kajakozás öröme máskor is összehoz velük. 🙂 Velünk tartott néhány barátunk, akikkel sok évnyi közös élmény fűz össze. Nagy örömünkre akadtak visszatérő vendégek, akikkel korábbi túráinkon ismerkedhettünk meg. És találkozhattunk a karácsonyi meglepetés ajándék beváltóival is, akik a fa alá kaptak minket. A véletlenül belénk botló, régi ismerősökkel először egymásra csodálkoztunk, majd megöleltük egymást. Azt kívánom magunknak és minden kedves ismerősünknek, hogy a 2020-as év így teljen mindannyiunk számára: sok szépséggel, kedvességgel, barátsággal, vidámsággal, meglepetésekkel és hálával mindezért a csodáért, amit az életünk során átélhetünk. Boldog új évet kívánunk!

 

Learn More

2020. évi túráink

 

A 2020. évi túra időpontokat közzétettük. 🙂 A korábbi évekhez hasonlóan sok színes programot tervezünk, kis hazánk csodás vizein és külföldön egyaránt. Nézegessétek bátran a leírásokat és ha kérdésetek adódna, keressetek bennünket emailben, telefonon. Túráinkhoz nem szükséges kajakos-tudás, különleges erőnlét, speciális tudás. Ha nem tudsz dönteni, vagy kacérkodsz a gondolattal, de sok a kétség benned, akkor gyere, ismerj meg bennünket és a felszerelésünket itthon egy 1 napos Bodrog-túrán. Nyughatatlan gyerekeket, kalandvágyó tinédzsereket, vagány nyugdíjasokat is szívesen látunk, nincs más elvárásunk, csak hogy tudj úszni és légy nyitott a világra!

 

 

Learn More